Elsőként
nézzük az igyekvő veteránt. Az
igazsághoz azért az is hozzátartozik, hogy ez a veterán nem egy tipikus
képviselője saját generációjának, aktív korában ugyanis informatikus
volt. Jelen volt annak születésénél, és akkor is nagy lépést kellett tennie,
amikor tanárból informatikussá lett. Így aztán –gondolom- semmi meglepő nincs
abban, hogy aktívan használja az e-közigazgatási szolgáltatásokat, online
bankol, interneten intézi vásárlásait, skype-on, IP phone-on tartja a
kapcsolatot a távol élő rokonsággal, barátokkal, Googe Earth-al távoli tájakra
látogat. Magabiztosan szerkeszt webalbumokat önmaga szórakoztatására és
családja részére, mindezt 77 évesen. :) A közösségi felületekkel, azonban nem
kíván közelebbi kapcsolatba kerülni… Szerinte nem érdemes regisztrálni, mert „mindenki csak rád akaszkodik”, semmire sem
jó. Azt hiszem, ez egy konyhanyelven megfogalmazott, de igen csak széles
körben elterjedt tévhit. Ezek az emberek, esélyt sem adnak maguknak arra, hogy
azok (facebook, twitter) pozitív oldalát megismerjék. Mennyivel egyszerűbb
lenne például egy sokéves egyetemi találkozót egy Facebook-os zárt csoporton
keresztül megszervezni…
Második
alanyom a késői születésű bébi-bumm
személy. Nos, ennek a személynek a webes élete a klasszikus email-ek írásában,
tartalommegosztó oldalak használatában, számlák weben keresztüli
törlesztésében, google naptár intenzív használatában, esetenként video megosztó
portálokon keresztüli kisfilmek megnézésében, valamint egy csomó közéleti
online újság elolvasásában merül ki. Tekintettel arra, hogy tanár, esküszik a diákjaival való személyes kapcsolatra, ezért
kevésbé híve az online közösségi felületeken történő kommunikációnak..az-az,
hogy egy picit azért átalakult a véleménye. Történt ugyanis, hogy a (kis) diákjai
jelezték, hogy örülnek, hogy végre visszajelölte őket. Ekkor elgondolkozott
azon, hogy talán biztonságosabb lenne, ha a gyerekek nem egy –ki tudja milyen
értékrendet képviselő- névrokon ismerősei lennének…
Harmadik
alanyom a nyitott x generációs
képviselő. Annak ellenére, hogy munkája során folyamatos webhasználó, az IKT
által adott lehetőségeket korlátozottan tudja (akarja) csak kihasználni.
Munkaidőben a keresőket illetve a fogalomtérkép szerkesztőket használja intenzíven,
néha fórumokat látogat, ahol választ keres a megoldandó problémákra,
hozzászólásokat viszont nem ír. Munkaidő után online közösségi felületeket is
látogat, pusztán kapcsolattartási szándékkal, ám, ha valami érdekeset lát,
amellett nem bír megosztás (és megjegyzés) nélkül elmenni. Használja a
tartalommegosztó oldalakat, szeret video megosztókon érdeklődési körének
megfelelő dolgokat nézegetni. Ha nem is napi rendszerességgel, de azért
élvezettel olvas változatos témájú blogokat. Szilárd meggyőződése, hogy a blogíráshoz
a tehetségen és tudáson kívül a bloggereknek szükségük van egy kis
egészséges exhibicionizmusra is. Régebben nagyon Facebook ellenes volt. Élt
benne az a tévképzet –ami mellesleg rettenetesen irritálta is-, hogy a mai
világban az emberek egy része szerint,
aki nem tagja valamilyen online közösségi felületnek, az nem is létezik.
Utolsó
előtti alanyaim az y generációt
képviselik. Annak ellenére, hogy az internetes világgal fiatal kamaszként
találkoztak, nagyon otthonosan mozognak benne. Magabiztosan használják az
e-közigazgatási szolgáltatásokat, online bankolást, online piactereken
keresztüli interneten keresztüli vásárlást, skype-on keresztül, tartják a
kapcsolatot. XBOX live gold tagsággal rendelkeznek
és RSS-t is használnak. Rendszeresen látogatnak live stream video platformokat.
Kedvelik és használják a tartalommegosztó oldalakat, forumok aktív, kreatív
tagjai. A két egyén szokásai abban térnek el, hogy egyik kedveli az online
közösségi oldalakat és tagja is kettőnek, a másik tagja volt, de regisztációját
megszüntette. Okként azt említette, hogy a fölösleges információk özöne
agyonvágta azt a kevés igazán érdekeset, amiért számára fontos lett volna pl:
Facebook tagnak maradni.
Utolsó
lépésként elérkeztem Z generációs ’képviselőmhöz’, akinek az a kiváltság
jutott, hogy ölébe hullott a teljes, digitális forradalom szülte internetes
világ. Enyhe túlzással, az anyatejjel szívhatja magába azokat a
kompetenciákat, amelyekért mi, y generációsként születettek kénytelenek
vagyunk –többé, kevésbé keményen- megdolgozni. Ennél a generációnál általában
önértékelési zavart okoz, ha nincs okos telefonja, és ahogyan megkapja, nagy
valószínűséggel feltölt minden fellelhető alkalmazást, amelyet majd
előszeretettel használ. Az általam megkérdezett személy, tekintettel arra,
hogy még meglehetősen fiatal, jellemzően az online közösségi felületek
látogatja leggyakrabban, leginkább saját okos telefonján keresztül. Úgy
gondolom, hogy kortársaival ellentétben viszont érzékenyen figyel arra, hogy
milyen online kép alakul ki róla a Facebook-on, kritikusan szemléli azokat,
akik erre nem figyelnek. Nagyjából tisztában van az online életet élők Internet
használatának a veszélyeivel, ugyanakkor azt is szokta mondogatni, ’hogy
velem ez nem történhet meg’. Előszeretettel oszt meg és tölt le zenéket,
skype-ol , így tartva a kapcsolatot más földrészre szakadt gyerekkori
barátaival. Iskolai feladatai miatt kapcsolatba került a slide-share-al, melyet
ezután gyakran fog házi dolgozatok bemutatására használni. Jó esélye van arra,
hogy mire felnő, biztonsággal tudja majd használni az életét megkönnyítő IKT-s
eszközöket.
Véleményem
szerint a megkérdezett személyek többsége –kompetenciájukhoz mérten-minden
internet adta lehetőséget felhasznál annak érdekében, hogy megkönnyítse életét.
Ami pedig engem illet hasznosnak találtam ezt a fél évet. Leginkább a Web 2.-es
alkalmazások nyerték el a tetszésemet. Valószínűleg a jövőben is gyakran fogom
őket használni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése