2012. december 13., csütörtök

Az Y-generáció internetfüggősége

A digitális nemzedék első hulláma, az Y-generáció alatt az 1980 és 1995 között született fiatalokat értjük. Ők az információs kor gyermekei, párhuzamosan nőttek fel az internethasználat elterjedésével, így könnyedén megtanulták annak alkalmazását, aktív felhasználói lettek. E generáció tagjai alkotják a munkaerőpiacot, így a munkájuk során tudnak élni a már megszerzett tudással, a számítógépes és webes alkalmazások ismeretével.
Az internetfüggőséget nehezen lehet definiálni, tekintve, hogy a mai kor társadalmának életéhez szorosan kapcsolódik a net. Azonban találhatunk olyan nyolc jelet, amelyek közül ha legalább öt ráillik az internetet használóra, akkor valószínűleg kialakult az addikció.
Ezek, és más szempontok alapján vizsgáltam meg négy, húszas éveiben járó fiatalt. Alapvetően a kapott eredmény tükrözi a fiatalság életmódjának néhány sajátosságát, mint a gyakori facebook-használat :A négyből hárman azt használják a leghosszabb időn át. Ez magyarázható azzal, hogy a facebook egy szocializációs színtérré vált, ahol a meglévő kapocs megerősödhet, meggyengülhet vagy más jellegű kapcsolatok is alakulhatnak ki a chat és az üzenetváltások által. Ha a személyes kapcsolatok háttérbe szorulnak, vagy eltűnnek, akkor már beszélhetünk a függőség problémájáról. Viszont ilyen mértékben egyik megkérdezett sem mélyül bele a közösség portálok világába, a kapcsolattartás nemcsak a virtuális, hanem az élő környezetükben is fontos.
Megint csak hármuknál 4-5 óra a napi átlagosan interneten töltött idő, a fiatalok azonban ebben nem teljesen voltak biztosak, nincsenek tisztában azzal mennyi idejük megy el a számítógépezéssel, elvesztik időérzéküket. Azonban a tanulás szerves részévé vált az internet mindannyiuk életében, ami mutat az új tendenciák felé. Ugyanakkor már mindenkinél ment a tanulás rovására az, hogy túl sokat ültek a számítógép előtt. Tehát nem is olyan biztos, hogy az internet a hatékony tanulás elősegítője, az addiktív attitűd minél inkább a hátrányokat hozza az előtérbe.
Arra a kérdésre, hogy örömet okoz-e számukra az internethasználat, kaptam két olyan választ, hogy egyáltalán nem, egy talánt, és egy igent. Erre azért lehetett nehezen választ adni, mert nem maga az internet adja a szörfölés örömét, hanem a rajta lévő webhelyek, alkalmazások. Ezek azok, amik igazán a felhasználó élvezetét szolgálják. Unaloműzés gyanánt mindannyian használták már az internetet, de amikor azt kérdeztem, hogy azért neteznek-e , mert szeretnék, hogy jobb legyen a kedvük, akkor megint előjött, hogy igazából a zene adja a jókedv érzését, de azt az interneten találja meg a kérdezett. Volt még egy határozott igen és egy határozott nem válasz is, illetve egy nem tudom, ami talán a fenti kérdéskörrel hozható kapcsolatba.
Tehát azt már tudjuk, hogy mind a négyen használják a közösségi portálokat. Ezenkívül letöltő oldalakat, 9gag,és ilyen jellegű oldalakat látogatnak még szívesen, illetve az egyéni érdeklődésnek megfelelően az egyik a számítástechnikával kapcsolatos, a másik filmes, a harmadik űrkutatás-orientált oldalakat, a negyedik az iskola neptun rendszerét látogatja gyakrabban.
Fontos eleme az addikció kialakulásának az, hogy az illető nehezen, vagy egyáltalán nem tud elválni az internettől és a számítógépétől. Megkérdeztem, hogy a fiataloknak erőfeszítést igényel-e az, hogy kevesebb időt töltsön el a világhálón, mint amennyit szokott. Egy nemlegesen és egy igen válasz érkezett, egy nem tudom, és egy ugyancsak bizonytalan "csak egy kicsit". Ez azt jelenti, hogy vannak akik, tudják tudatosan kontrollálni az internethasználatot, vannak, akik pedig kevésbé a maguk ura a weben.

Ugyanúgy lényeges szempont, hogy a függőnek kényszeres vágya van arra, hogy szörfözzön az interneten, és ha nem tudja a napi adagját biztosítani, akkor akár elvonási tünetek is jelentkezhetnek. Ezért arról kérdeztem a fiatalokat, hogy idegesek lesznek-e, ha nem tudják az internetet huzamosabb ideig használni. Ez a kérdés vegyes válaszokat hozott, tekintve, hogy két igen és két nem válasz született. Ez persze nem azt jelenti, hogy emiatt már el is könyvelhetünk függőnek, mert lehet fontos adatokat tárol az interneten, és ahhoz való hozzáférés elengedhetetlen számára. Mindenesetre érdemes elgondolkodni, hogy az igennel válaszolók vajon a valós világban is tudnak-e valamit kezdeni magukkal, vagy csak az interneten tudják saját magukat kiélni.

Alapvetően hárman mondták azt, hogy 4-5 órát töltenek internetezéssel, amely nem egyenlő azzal, hogy a számítógépet mennyi ideig is használják! Ugyanakkor az egyik megkérdezett 12 órát mondott, ami eléggé rémisztő, de talán reális időnek tűnik ebben a világban. Fontos az is, hogy az emberek szakítsanak időt valós élmények megélésére, és személyes kapcsolatok kialakítására, fenntartására is. 
A valós interneten és/vagy számítógépen töltött időről még a kérdezettek sem tudtak teljes mértékben beszámolni, ami egyrészt az időérzék elvesztésére utalhat, amit már fentebb említettem, másrészt ez megjelenik arra a kérdésre adott válaszaikban is, hogy hazudtak-e az webes felületen töltött időről. Ugyanis érkezett olyan válasz, hogy biztosan és valószínűleg, illetve volt két nem válasz is.

Összegezve: A kérdéseimre adott válaszok alapján senkit sem könyvelhetek el igazán addiktívnak, hiszen mindenki életében fontos szerepet lát el az internet, amely a kapcsolattartásban és a tanulásban mutatkozik meg inkább. Ezek a tényezők enyhítik azt a tényt, hogy sok időt töltenek a világhálón. Lényegesnek tartom kiemelni, hogy amíg az illető kontrollálni tudja a történéseket, amíg nem veszti el minden nap időérzékét, és nem vágyik kényszeresen az internetre, és az az adta lehetőségekre, addig nem állíthatjuk mereven azt, hogy valaki függő-e vagy sem. Mindenesetre komplex ez a kérdés ahhoz, hogy ennyi kérdés alapján megállapíthassunk messzemnő következtetéseket, főként az Y-generáció webes útvesztőkkel teli világában.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése