2012. szeptember 27., csütörtök

Facebook vs Google +


Mai világunk elengedhetetlen része a Facebook és a Google, és ezeknek az oldalaknak  a népszerűsége  nőttön nő. Nem is csodálkozunk ezen, hiszen rengeteg olyan szolgáltatást nyújtanak, amik nem csak megkönnyítik életünket, de szórakoztatóbbá is teszik azt, mint például a játékalkalmazások, lásd Facebookon a Farmville-t vagy Google Chrome-on az Angry Birds-öt.

Facebook a legdivatosabb közösségi portál, és ezzel senki sem tudja felvenni a versenyt. A ma 14 éves Google mégis egy újabb színnel bővítette a palettáját: lassan másfél éve működik a „Facebook-gyilkos”-ként is emlegetett Google +, viszont ez idő alatt nem tudott akkora közönséget megnyerni, amennyivel a Facebook nyomába érhetne bármikor is. A Facebook azonkívül, hogy előbb robbant be(8 éve), mint nemzetközi közösségi portál, sok olyan szolgáltatást tud nyújtani, amit a Google nem, vagy csak később fejlesztett ki. Ez a tény is inkább hátrányként mutatható fel, hiszen a Facebook sikerének alapja az újdonság, az újszerűség is volt.
Ugyan a Google + felismerte a kapcsolatok asszimetriáját, amit a Facebook mai napig nem tud kezelni, mégis az utóbbi portál tudhatja magáénak a több felhasználót. Vajon ez csak a Facebook népszerűsége miatt van így, vagy ennél mélyebb okokat is kell keresnünk? Abban mindenképpen van ráció, ha megnézzük mennyire felhasználóbarát az egyik és a másik. Ez sok tényezőtől függ, például attól, hogy milyen széles körű a portál kínálata: Facebook –on kategorizálhatjuk, illetve csoportokba helyezhetjük ismerőseinket az alapján milyen viszonyt ápolunk velük vagy épp, ahogy a kedvünk tartja. Ehhez hasonlóan a Google is létrehozta az ismerősök különböző hálóját, a köröket, és az ismerősök csoportosítását is. Előnye, hogy nem kell a saját körünkbe felvenni azt, aki felvett minket már a sajátjába, míg a Facebook az ismeretség igazolását, tehát kölcsönösségét kéri bejelölés esetén. Ugyanakkor mindkét közösségi portálon letilthatjuk a számunkra nem kívánatos ismerősöket.
Profilunkat szerkeszthetjük ezeken az oldalakon, sőt megoszthatunk magunkról bármit: szöveget, fényképet, de videót is. Kedvenc YouTube-os videóklipünket, így már nem csak
Facebookon, hanem már Google pluszon is megoszthatjuk.
Hasonló módon találkozhatunk események létrehozásával a két portálon, amelyek beállításában is találunk hasonlóságot, bár a Google +-ban email cím alapján is meg lehet hívni ismerőseinket, legyen az egy szülinapi party vagy egy Halloween buli. Az eseményeket viszont naptárszerűen is meg tudjuk tekinteni mind a Google+, mind a Facebook-os profilunkon. Személyes eseményeket, történéseket pedig profilunkhoz is kapcsolhatunk.
Mindkét szolgáltató igyekszik hangsúlyt fektetni a képekre, hozhatunk létre saját albumokat, beállíthatunk képet a profilunkra,állíthatunk be borítóképet/címlapképet, de akár bejelölhetjük magunkat vagy másokat saját vagy ismerőseink fotóján is. Eseményeinket is illusztrálhatjuk képekkel. Fényképekhez fűzhetünk megjegyzéseket, megmondhatjuk hol és mikor készült-ezt a Facebook-on külön rubrikákba írhatjuk-illetve ki(k) szerepel(nek) a képen. Google pluszon azonban javítani is lehet a képen, sőt szerkeszteni is: effektusokkal, dekorálással, és szövegekkel tehetjük izgalmasabbá fotóinkat.
A portálon történekről ugyanúgy kapunk értesítőket és hasonlóan működik a kezdőlap: ezek is közös pontok a Google plusz és a Facebook rendszerében.
A  Facebook-hoz már szinte hozzánőtt a tetszik  avagy a Like gomb, amelynek Google pluszos megfelőlje a +1, ami megkezdte térhódítását a világhálón, hiszen  egyre több weboldalon találkozhatunk a Facebook gombja mellett a Google plusz + 1-ével is.

Ami eléggé különbözik a két portál tekintetében a térképpel kapcsolatos dolgok. Mindkét portál lehetőséget ad ugyan arra, hogy képeinket helyszínt kössünk, ugyanakkor a Facebook kigyűjti a különböző helyszínekhez tartozó képeket, eseményeket. Így meg lehet állapítani ki, hol járt (esetleg azt is, hogy mikor). A Google +-ban viszont Helyi keresés címen találunk olyan menüpontot, amellyel  az ajánlott és a helyi éttermek, kávézók és egyebek között válogathatunk, amelyeket véleményezhetünk, értékelhetünk, és ennek megfelelően  ismerőseink is láthatják, hogy mi milyen helyeket preferálunk jobban. A Google saját keresőmotorja révén előnyben volt, a Google +-on belüli plusz keresője, mint a Facebook saját, rendszerén belüli keresője főleg személyek, oldalak, események keresésére fókuszál, míg az utóbbi portálé mégis ad alternatívákat más keresőmotorokból szedve, lásd webes találatok.
Google + eddigi alkalmazásai főként a játékokra korlátozódnak, a Facebook azonban lehetőséget kínál arra, hogy megnézzük mennyire vagyunk jó sofőrök vagy használhatunk olyan alkalmazást, ami megmondja napi horoszkópunkat, vagy épp adhatunk a segítségével egy virtuális ölelést is.
A mai ember életének szerves részéve vált a chat, tehát ez fontos a két portál esetében is: a videochat kihagyhatatlan eleme a szolgáltatásuknak. Azonban a  Facebook alsó, kis ablakai talán korlátoltnak tűnnek a Google + Hangouts menüpontjához képest, ami több (akár 9) személlyel is lehetővé teszi a videochatelést, képekkel és hangeffektusokkal tarkítva repertoárját, míg Facebook-on egyszerre egy emberrel videochatelhetünk.

Facebook „különlegessége”, hogy kérdeseket tehetünk fel, és válaszolhatunk meg, azonban a Google levelezési csatornája összeköttetésben a Google plusszal igazán egyedülálló, és a Facebook üzenőrendszere ezzel nem tudja fel venni a versenyt. A Gmail nagyon profi, régóta fejlesztett munka, és az embereknek nagyon is bevált az a rendszer, ennélfogva használni fogják a Facebook-kal szemben is.
Az oldalak szempontjából a Facebookon szembetűnőbb az, hogy a reklámot ontó és a hírességeket középpontba helyező oldalak kerülnek előtérbe, míg a Google + fontosnak tartja a hírcsatornákat, politikai és tudományos jellegű oldalakat és Hangoutalkalmazásokat is. Talán ezért is olvashatjuk a következőket az index.hu internetes oldalon: „Noha a Google Plus a regisztrációk számában meg sem közelíti a Facebookot, … a felhasználók sokkal elégedettebbek a Google közösségi oldalával, mint a legnagyobb konkurensével.” Érdemes elgondolkodni ennek igazságtartalmán. A Facebook kevésbé igényes, bár érdeklődésünknek megfelelően ajánl nekünk oldalakat, és saját beállításaink, közös ismerősök alapján ismerősöket is, de ezt a Google + ugyanúgy megteszi, csak talán egy igényesebb formában. Saját véleményem szerint a Facebook fogja uralni sokáig a közösségi portálok világát, ám a Google innovációi, apró finomításai később lehet szimpatikusabbá válnak, és átveszi a vezető pozíciót. Mindenesetre ez még várat magára, feltéve, ha így fog történni.
Végül: a két vállalat hasonló rendszert épített fel, és ezért nem igazán szívlelik egymást, hiszen a céljuk ugyanaz: legyőzni egymást, uralni a reklámpiacot, egyre több pénzt halmozni a saját maguk számára.

2012. szeptember 26., szerda

Moly.hu...avagy a molyosítás első lépése






Moly.hu...avagy a molyosítás első lépése

(’Book lover’)


Először is, a molyok…

Igen igen a molyok. Sokaknak először az aranyos kis rovarok jutnak eszükbe és a már ezer éves vicc, miszerint:
Mit énekel a moly a ruhásszekrényben?-EDDA BLUES-t.

De nem kell aggódni, mivel jelen esetben a  KÖNYVmoly kifejezés rövidített változata a Moly.hu.










Könyvesboltok

  Napjainkban, ha meg kéne fogalmaznunk, hogy mit is jelent a könyv számunkra, akkor szerintem érdekes eredményeket kapnánk. Számomra a könyv szóról egyből eszembe jut az : érték, kincs, varázslat, izgalom, tudomány, érdeklődés, tudás, és biztonság szavak.  Barátaimat megkérdezve, meglepő volt számomra, hogy olyan kifejezéseket is párosítottak hozzá amin meglepődtem.
Ilyen volt például, a drága, túlértékelt, értékvesztett, manipuláló, felesleg, de köztük volt az érték és a saját tér kifejezés is.
Abban viszont részben igaza volt Zsófi barátnőmnek, hogy lehet, hogy értékét, vagy is inkább jelentőségét
vesztette a könyv. De ennek ellenére rengeteg könyvesbolttal találkozhatunk, akár a lakóhelyünk környékén is.  Én Érden lakom, s ott található Libri, Líra, Alexandra, Óperencia Bíró András Könyváruház és Tudás Könyvkuckó is. 
De akár a Pedagógia és Pszichológia Kar (PPK) közelében is találkozhatunk ezekkel a könyvesboltokkal.

 A könyvesboltokat a leginkább szeptemberben, az iskolakezdés miatt rohamozzák meg, illetve karácsony
előtt, amikor ajándék vásárlásra adjuk a fejünket. Utána viszont olyan, mint egy teli hűtő, de nincs ki megegye a benne rejlő finomságokat. Illetve ha akad ilyen személy, akkor is csak hosszas válogatás és megfontolás utána harap bele az ígéretes falatba.
Mondjuk, én személy szerint szeretem, ha meglepnek egy könyvvel karácsonyra vagy születésnapomra, úgy mond ’ hasznos ajándék’ számomra.










De mi lehet az oka, hogy a többi hónapban kisebb az érdeklődés?

Egyfelől anyagi oka is lehet, másfelől pedig az idő hiánya miatt is.

  Idő hiánya...  A legtöbb ember a napi rutin szerint halad. Reggel felkel, elmegy dolgozni/ iskolába, haza megy, alszik.
Manapság, az egyre inkább elterjedt kifejezés is mondja, a ’ rohanó világban’ már jóval kevesebb időt szakítunk az olvasás élményének. De ez nem csak az olvasásra igaz, hanem jó pár olyan tevékenységre is, ami a szórakozáshoz, kikapcsolódáshoz köthető.

   Anyagi okok… Nos igen, a mai gazdasági helyzetet figyelembe véve már szinte luxusnak számít –sőt valahol tényleg az- az, hogy könyvet vegyenek maguknak az emberek.  A mai árak mellett, inkább kifizetik a számlákat (víz, villany, gáz), s utána jön a bevásárlás (élelmiszerek, alapvető dolgok, tisztító szerek stb.), és utána jön, hogy ha van gyerkőc, akkor neki új ruha, ha kell, iskolai felszerelés, s általában mindig van valami háztartási probléma, amit javítani kell. Ezek után, ha marad még költeni való, akkor jöhet szóba a könyv, zene, kirándulás gondolata.  Idáig már nem mindenki tud eljutni sajnos.
Viszont azzal is tisztában kell lennie annak a személynek, aki könyv vásárlás mellett dönt –természetesen helyesen : ) - hogy legalább 3-4000Ft-t  fognak ott hagyni, illetve ha szakkönyvet szeretnének vásárolni, akkor még többet. De a magas árak érthetőek olyan szempontból, hogy a könyvesboltoknak is meg kell élniük valamiből. 






Computer + Internet



   S pont ezen okok miatt is nagyon jó, hogy most már egyre több intézményben (általános iskolák, gimnáziumok, egyetemek, munkahelyek) illetve háztartásban van jelen a számítógép, illetve az internet hozzáférés lehetősége.




   Az, hogy 2012-ben egy 10-12 éves kis srác már szinte jobban tudja kezelni a számítógépet, mint egy felnőtt, s el tud igazodni az internet világában, már nem is olyan meglepő. Az, hogy ez jó vagy nem…az már más kérdés.
Az iskolákban, pl. általános iskolákban már alsó tagozatban is vannak informatika órák. Itt tanulják meg az alapfogalmakat, s a fontos programok használatát is, mint például a World, Excel, Power Point. Ezeket még az egyetemi éveik alatt is használni fogják.
Sőt nem csak a nebulóknak kell tisztába lenniük az alapismeretekkel, hanem a tanáraiknak is.

   Én például tanár szeretnék lenni, s itt a pedagógia szakon olyan tantárgyaim vannak, mint a
Bevezetés az információs, kommunikációs technológiákba.
Ezen a kurzuson igaz nem excellel és társaival foglalkozunk, de érdekes és fontos dolgokat tudunk meg. Ilyen pl. a facebook, amit mindenki úgy tud, hogy tudja kezelni és ismeri, pedig lehetne számukra is meglepő újdonságokat mutatni, vagy a LinkedIn, Rukkola.hu, vagy éppen a Moly.hu is ilyen hasznos oldal.





   A régebbi generációhoz tartozó, s jelenleg is aktívan dolgozó tanárok nem biztos, hogy tisztában vannak az új technológiákkal. Sokan ragaszkodnak a régi bevált ’ trükkökhöz ’,
berögzült mozdulatokhoz, szokásokhoz és elvekhez. Amelyekkel természetesen semmi gond nincs! J

   Azonban a mai diákok már sokkal ’ modernebbek ’. Nehezebb őket lekötni, s felhívni az érdeklődésüket pl. egy nehéz kötelező olvasmányra. Ami természetesen már azért is unszimpatikus sok tanulónak mert kötelező, s a ’ csak azért sem ’ elve működik náluk.
A kötelezők, vagy már hallottam olyan megnevezését is, hogy a ’ Halál lista ’ nem szokott túl nagy lelkesedést kiváltani a gyerekekből. Általában ezt évvégén kapják kézhez a tanáruktól, mikor már épp élveznék az előttük álló édes semmit tevést, s már azon gondolkoznak, hogy nem kell korán felkelni, s nyugodtan aludhatnak akár délig is.
Természetesen a kötelezőket más szemszögből, más módszerrel is meglehetne közelíteni, de ehhez a diák és a tanár kreativitása, s együtt működése szükségeltetik.


   A legtöbb gyerek – kivétel erősíti a szabályt- általában a facebookot, sport oldalakat, játék oldalakat látogatja, amivel nincs gond, csak nem néznek a felszín alá.
Az internet többet kínál számunkra, mint amennyit mi kihasználunk.
Rengeteg hasznos, fontos, érdekes, (s néha még ez a három szó igaz egy oldalra is), oldalt is felfedezhetünk, ha picit keresgélünk.

   Természetesen mindenkinek van egy érdeklődési köre, s annak a mezsgyéjén próbál haladni, de néha nem árt körül nézni, hogy ’ mi a helyzet ’ máshol.
Ha a tanár pl. egy kötelező olvasmány kapcsán azt mondja, hogy nem kell pont ezt a könyvet elolvasnotok, ha találtok egy ugyan ilyen témájú könyvet.

   Ennek valaki örülni fog, hogy szabad kezet kapott, s ő választhatja ki, hogy mit szeretne olvasni. Valaki pedig a lustaságából kiindulva nem örül neki, mert akkor neki utána kell járnia, hogy milyen könyv jöhet még szóba.
Hasonló feladatok miatt is érdemes a Moly.hu-ra látogatni.



Moly. hu! 



 

  A Moly.hu 2008-ban alakult, Nagy Bence az oldal tulajdonosa.
Ez az oldal nem egy egyszerű könyves oldal, annál sokkal többet kínál a felhasználók számára.
A regisztráció sem egy ördöngösség, bárki sikeresen túl tud jutni ezen az akadályon.
Ezután a megerősítő e-mailt aktiválva teljes jogú tagjává válik az oldalnak.
Profilunkat kiegészíthetjük pár adattal még, természetesen, ha szeretnénk.
A felhasználási paletta igen változatos.
Olvasmánylistánk, kedvenc könyveink is itt szerepelnek. Sőt kívánságlista is van illetve kölcsönkéréseket is rögzíti.
A kezdőlapra érve láthatjuk a böngészőt ahol kategorizálás nélkül vannak a könyvek felsorakoztatva. Saját könyvespolcunk is lehet.
A könyv címek mellett ott van az értékelések átlaga is.  De külön a szerzőkre is rákereshetünk, illetve a kiadóra is. 

   Találhatunk idézeteket is, híreket, blogokat és érdekes könyveket is, karcolatokat is akár. Játékok is vannak, és a nyeremények könyvek persze. Ez egy közösség ahol segíteni is tudnak a tagok egymásnak, ha nem jut eszébe az illetőnek a könyv címe, vagy szerzője.
A tagokkal cseveghetek is, és megoszthatom velük a véleményem.
A tanárok is találhatnak olyan könyveket, amelyek még beleférnek a tantervbe és hasznosak, mondanivalóval rendelkeznek. Így a gyerekek is szívesebben olvassák.
Hiszen a művek között intertextualitás van.  Lehet, hogy egy az ifjúság körében ismertebb, kedveltebb könyvben is jelen vannak a nagy irodalmi alkotások egy-két gondolata, vagy eseménye. Ezeket vizsgálva érdekesebbé tehetnék az órákat a gyerekek számára is.


   A tanároknak is hasznos hiszen, ha valóban azt szeretnék, hogy a diákok elolvassák s örömmel meséljenek a könyvről, akkor megnézhetik, hogy mely könyvek a sikeresek mostanában.
A Moly. hu oldalt illetően az is egy pozitívum, hogy nem szabja meg, hogy milyen könyvet tölthetünk fel, így mindenki megtalálja ami számára érdekes.



Könyv vs. Internet/Computer



  Mint már fentebb is említettem sokan interneteznek napi több órákat is. S a legtöbbször, ha lehet választani a számítógép nyer a könyvvel szemben.

  Nos, ezt a kettőt össze is tudjuk kötni egymással, az internet segítségével.
Hiszen a Moly.hu sem igényli, hogy fizikailag megjelenj egy könyvesboltban.
Nem kell kimozdulni, otthonról elintézhető a könyv vásárlás, illetve eladás is.
A tanárok ezért is javasolhatják a gyerekeknek, hiszen egy kifogást már megoldottak, miszerint: túl messze van a könyves bolt, nincs kedvem a melegben kimozdulni, túl drága.
Ha már az anyagiak előkerültek. Van egy olyan lehetőség, hogy egy felhasználó pro taggá váljon, az- az fizet azért, hogy bizonyos könyvekhez hozzá tudjon jutni, pl.: Nalini Singh Archangel's Storm c. könyve csak pro tagoknak elérhető. Egy év 3650 Ft. + áfa. De például a Zabhegyező című könyvet -15% kedvezménnyel vásárolhatom meg és + 21 napos pro tagságot is kapok hozzá, s így 2125 Ft-ba kerül.
Mondhatni nem olyan nagy összeg, de sok kicsi sokra megy..

  Illetve azért is jó ez az online könyv katalógus, illetve könyvtár is egyben, mivel a kötelező olvasmányoktól kezdve a legújabb regényig minden megtalálható egy helyen. S lehet, hogy olyan könyvet találunk, ami felkelti az érdeklődésünket, utána olvasunk, de lehet, hogy olyat találunk amit már régóta keresünk.



 Érdekességek

   Egy 2011-es felmérés alapján készült az alábbi oszlop diagram.
A kérdés azt volt, hogy

’ Milyen célból használja a Moly.hut-t ? ’. 







[1] Tóth Máté, (2011, 06. 09.), Moly.hu mint virtuális találkozóhely, In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, a hazai könyvtár- és információtudomány folyóirat, 58. évfolyam, 8. szám, http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5534&issue_id=529
Utolsó letöltés dátuma: 2012-09-25



           
Mennyire ítéli fontosnak a Moly.hu egyes funkcióit? 






Sokféleképpen találhatunk olyan könyvekre, amelyeket kedvünk lesz elolvasni. Melyek a legfontosabbak?






[1] Tóth Máté, (2011, 06. 09.), Moly.hu mint virtuális találkozóhely, In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, a hazai könyvtár- és információtudomány folyóirat, 58. évfolyam, 8. szám, http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5534&issue_id=529
Utolsó letöltés dátuma: 2012-09-25


[2] Tóth Máté, (2011, 06. 09.), Moly.hu mint virtuális találkozóhely, In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, a hazai könyvtár- és információtudomány folyóirat, 58. évfolyam, 8. szám, http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5534&issue_id=529
Utolsó letöltés dátuma: 2012-09-25





  S megjelenik az is, hogy a tanár ajánlatára keresnek rá könyvekre.  Szerencsére nem gondolják olyan sokan hogy egyáltalán nem fontos, hogy a tanár javasolja-e azt a könyvet. amit mi szeretnénk elolvasni. Vagyis a tanáraink véleménye azért fontos számunkra.

  Többek között ezért is fontos, hogy a tanárok is látogassák a Moly.hu-t, illetve ehhez hasonló oldalakat, hogy lássák, milyen könyvek érdeklik a nebulókat, hogy ne megutáltassák velük az irodalmat, az olvasást, hanem megszerettessék, és új kihívásként tálalják.

  A diákoknak pedig fontos, hogy új élményekkel gazdagodjanak. A könyveknek nevelő, fejlesztő szerepük is van. Fejlesztik a fantáziavilágot, kreativitást, szókincset, s jó pár példaképet is kaphatunk az olvasás során.
A tanároknak pedig ez is fontos feladata, hogy érdekes, izgalmas, de fontos és hasznos könyveket adjanak a nebulók kezébe, s ilyen könyvekkel találkozhatnak a Moly.hu-n is.
  




Kellemes böngészést! :) 






Csák Krisztina Csilla
Pedagógia (BA)
2012-09-25